Marshall-terv a palesztinoknakTanuljatok a történelemből! Mindenesetre a konfliktus hatástalanítása sokkal olcsóbb, mint egy harmadik világháborút kockáztatni. Csak 1,25 évnyi amerikai katonai költségvetésbe kerülne.
Mi legyen a németekkel? Egymás után két világháborút indítottak negyedszázadon belül. Ott volt a Morgenthau-terv: Németország leépítése és dezindusztrializációja. Szerencsére ott volt a Marshall-terv is: Németország újjáépítése. Miért történt egyáltalán a második világháború? Mert Németországot a versailles-i békeszerződésben olyan rosszul kezelték, hogy ennek következtében rendkívül radikális politikusok kerültek hatalomra. Ha az első világháború végén lett volna valami olyan, mint a Marshall-terv, akkor soha nem lett volna második világháború. Ez volt a Marshall-terv mellett szóló fő érv is: a versailles-i hibák elkerülése, nem pedig egy újabb konfliktus táptalajának megteremtése. Ebből adódik a kérdés, hogyan nézhetne ki egy Marshall-terv a palesztinok számára?
A helyigényt a 1000 m²-es társadalom alapján határozzuk meg: 1000 m² lakosonként minden civilizációs tevékenységre. Ez magában foglalja a lakhatást, a közlekedést, a gazdaságot, a közösségi tereket, az energiatermelést és az élelmiszertermelést. Ezen felül lakosonként további 1000 m² természeti területet. Az egész tanulmányhoz kerek számokat használunk. Ezért 10 millió lakosra tervezzünk. A területigény tehát 20 000 km² lenne. A Sínai-félsziget 60 000 km², tehát a Sínai-félsziget 1/3-a elegendő. 
Térkép a Wikipédiából Maximilian Dörrbecker (Chumwa)
Egy ilyen projekt költségvetésének figyelembe kell vennie az e térségben kialakult konfliktusok lehetséges nyomon követési költségeit. Néhány olajszállító tartályhajó elsüllyedt a Hormuzi-szorosban, hol van akkor az olajár? A 2008-as olajárválságot mindössze 3,5 millió hordó olaj hiánya váltotta ki. A Hormuzi-szoroson keresztül napi 17 millió hordót szállítanak. A költségvetésnek figyelembe kell vennie a valószínűségeket és a következményes költségeket egészen a 3. világháborúig. A kerek számoknál maradva: 100 000 euró/lakos szorozva 10 millió lakossal, ez 1000 milliárd euró. Ez néhány nagyon nagy vállalat nagyságrendje. Ez mindössze az USA katonai költségvetésének 1,25 éves összege.
Megkérdezed a Google-t a Sínai-félsziget esőzéséről, és az eredmények azt mutatják: A Sínai-félsziget esőzése aligha említésre méltó. Gyakorlatilag nincsenek hivatalos esős napok. Tehát tengervíz-sótalanításra van szükség nagy mennyiségben. Mennyi? Mallorcát használom viszonyítási alapnak: ott 406 mm van évente. Némi optimalizálással 300 mm is elég lehet. Tehát 20 000 km² szorozva 300 mm-rel 6 milliárd m³ víznek felel meg. A legmodernebb tengervíz-sótalanító üzemek 2,5 kWh villamos energiát igényelnek m³ tengervízenként. A vizet ezután szét is kell osztani. Ehhez feltételezzünk további 3,5 kWh-t. 6 milliárd m³ víz szorozva 6 kWh-val, ez 36 TWh villamos energiát jelent. Hogy ezt a számot szemléltetni tudjuk: ez alig kevesebb, mint amennyit Ausztria vízenergiával termel.
2020-ban tanulmányokat készítettem a jordániai élelmiszertermelésről. Jordánia még a Sínai-félszigetnél is nehezebb, mert nincs hozzáférése a tengerhez. Évente 90 köbméter vízzel kell beérnie lakosonként. Ez alig valamivel több, mint amennyit Németországban a háztartások egy lakosra jutó szükségletének feltételeznek. A problémát modern technológiával, például a függőleges kertészkedés aeroponikájával lehet megoldani.
Egy tipikus településszerkezet 16 családot és hektáronként 1 MW fotovoltaikus energiát tartalmaz. Vannak azonban még élelmiszertermelő és egyéb területek. Az utakat jellemzően fotovoltaikus tetővel fedik. A különböző területek keverékében hektáronként 600 kW fotovoltaikus teljesítmény is lehet. Ez 600 GW fotovoltaikus energiát jelent. Ez körülbelül 900 TWh éves hozamot jelent. Ez feleannyi, mint Németország jelenlegi villamosenergia-szükséglete. De az elképzelés nem az alamizsnát kapók államának létrehozása, hanem egy olyan államé, amely saját gazdasági erejéből életképes. 36 TWh a tengervíz sótalanítására és a víz elosztására, 3000 kWh szükséglet minden lakosra, ami 30 TWh-t tesz ki. Tegyük fel, hogy további 34 TWh-t az élelmiszertermelésre. Így marad 800 TWh/év a Power to X számára. Tegyük fel, hogy 1 liter paraffinhoz 20 kWh villamos energia szükséges. 800 TWh elegendő 40 milliárd literhez. 4000 liter e-fuel repülőgépek számára, mint exportcikk minden egyes 10 millió lakos számára. Mennyit ér a CO2-semleges üzemanyag a repülőgépek számára? 50 centes literenkénti árral számolva 20 milliárd eurós éves exportbevételt jelentene. Egy olyan állam, amely képes saját maga megtermelni az energiát és az élelmiszert, 20 milliárdos exportbevétel mellett magas életszínvonalat tud fenntartani 10 millió lakosának. Tehát nem állandó almosok címzettje, hanem egy önálló állam, amely nagyon jól meg tud élni az exportbevételeiből. Emlékeztetőül: a Marshall-terv 1948-ban hozta el a német gazdasági csodát, és tette Németországot a világ vezető exportőrévé. 1945-ben a német nagyvárosok nagyon hasonlóan néztek ki, mint Gáza City.
Egy második Szuezi-csatornát terveznek. Korábban már írtam a nagyméretű elektromos meghajtású hajókról: 30 000 tonna nátrium akkumulátor 200 Wh/kg mellett 6 GWh. A 900 TWh áramtermelés másik felhasználási területe a hajók feltöltése lehetne. Naponta 20 hajó, esetleg az új csatornán való áthaladás közbeni feltöltés. 20 hajó * 5 GWh a töltés után * 365 nap 36,5 TWh. Talán egy felsővezeték az új csatornán áthaladó hajók számára, hogy az áthaladás közben töltődhessenek. A 212 km hosszú csatorna 10 órás menetidővel 500 MW töltési energiát igényelne a felsővezetéken keresztül. Ezzel az akkumulátortöltéssel aztán a Földközi-tenger bármelyik kikötőjébe el lehet jutni. A másik irányban India nyugati oldala egészen Srí Lankáig, Afrika pedig Dar es Salaam kikötővárosáig érhető el. Egy másik fontos töltőállomás lehet ezután Srí Lanka és India déli partvidéke. Srí Lankáról Hongkong és Sencsen már elérhető közelségben van. Az északabbra fekvő kínai kikötők esetében a feltöltés Szingapúrban történik majd. Jövőkép 2050-re.
Milyen kilátásokat adhatunk a jövőre nézve a mai gyerekeknek? A társadalom többsége csak rendkívül negatív jövőképeket említ. Még akkor is, ha a lakhatásról van szó, amely mindenki számára központi szükséglet. A "lakhatás Németországban" keresőkérdésre csak katasztrófajelentéseket találunk a keresési eredmények között. A problémákat már nem lehet hagyományos módszerekkel megoldani. Teljesen új megközelítésekre van szükség. Ha részvényvásárlással támogatja ezt a teljesen új gondolkodásmódot, akkor néhány év múlva nemcsak azt mondhatja majd, hogy "én is hozzájárultam ehhez", hanem a részvények értékének jelentős növekedésére is visszatekinthet.
A klubtag felajánlja tagsági díját a klubnak, és örül, ha a klub sikeres. Ha nem, akkor is egy jó ügyet támogattam. Egy részvényes részvénytársaságban szerez részvényeket. Ha az AG sikeres, részvényei sokkal többet érnek. A GEMINI next Generation AG esetében a jó ügy támogatásának jutalma. Részvényesként, alkalmazottként vagy lakásvásárlóként Ön is részese lesz a ellenmozgalomnak, amely a társadalmunkban zajló számos, a túlélésünkre káros negatív fejlemény ellen irányul. Az egyik új részvényes azt mondta: "Nagyon szerény befektetést teszek", de 4 000 euró szorozva 1 000 euróval 4 millió eurót is jelent az összes befektetéshez, egészen az unkeni telep megnyitásáig, mint a globális terjeszkedés kiindulópontjáig. Nagyobb tőkeemelésekről csak az éves közgyűlés dönthet, de az alábbiakban ismertetjük, hogy miről dönthet az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az új alaptőke a nagyobb tervezett tőkeemelések dokumentumainak tökéletesítésére szolgál. A legutóbbi hírlevél óta 5 új részvényes érkezett, és 15 800 euróval több van a tőkeemeléshez szükséges letéti számlán. A részvény másoknak való ajánlásáért jutalomprogramot indítottunk. Az új részvényesek közül ketten a jutalmazási program révén lettek részvényesek. Itt vannak a részletek. |
